Az emberi szervezet 60%-a víz. Minden sejtnek szüksége van vízre, valamint az összes szerv, és szervrendszer megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen a folyadék. Az egészség megőrzéséhez szükséges fenntartani a szervezet folyadékszintjét!

Többféle módon is veszítünk vizet, vizeletürítéssel, izzadással, légzéssel. Ezt a veszteséget pótolni kell. Folyadékot vihetünk be vízfogyasztással, zöldségekkel, gyümölccsel, levesekkel, anyatejjel. Itt szeretném megjegyezni, hogy az anyatej 70%-a víz. Így az igény szerint szoptatott babáknak nincs szükségük külön folyadékpótlásra.

A folyadékszükséglet mennyisége életkoronként változhat. Hat hónapos korig 680 ml a napi folyadékigény, hat hónapos kortól egy éves korig 800-1000 ml ez a mennyiség, egy éves kor után már 1100-1200 ml a víz igénye a szervezetnek naponta.

Nyári időszakban jobban kell figyelni a folyadékpótlásra. Az igény szerint szoptatott babáknak nincs szükségük arra, hogy külön itassuk őket, leszámítva a nyári kánikulát, akkor kínálhatunk nekik vizet, vagy még a szokásosnál is gyakrabban tehetjük őket mellre.

A csecsemő korúaknak, akik már elkezdték a hozzátáplálást, kínálhatuk folyadékot. A folyadék bevitelét köthetjük az étkezéshez is, így, ha már van három főétkezés, és két uzsonna, ami után iszik a gyermek vizet, akkor már naponta ötször fog inni folyadékot, akár 1-2 decilitert is.

A baba hidratáltsága követhető a pisis pelenkák számával is. Napi 6-7 pisis pelenka azt mutatja, hogy a baba elég folyadékhoz jutott. A mennyiséget tekintve, a napi vizeletmennyiség: első hónapban: 150-400ml/nap, az első évben: 300-600ml/nap, 10 éves korúnál: 1000-1500ml/nap.

Fontos lenne rászoktatni a gyermekeket arra, hogy ha szomjasok, akkor a vizet igyanak. A cukros üdítők, cukrozott tea nem helyettesíti a vizet, és emellett sok káros hatása is van, főleg a fogakra. Gyakran halljuk, hogy a baba nem szereti a vizet, és teát, illetve valamilyen szörpöt kap helyette. Az, hogy egy baba fog-e vizet inni, csak a szülőktől függ. Mivel az újszülöttek az kezdetektől csak az anyatej, illetve tápszerrel táplált babák esetén a tápszer ízét ismerik. Nem tudnak arról, hogy létezik szörp, cukrozott tea. Amíg nem kóstoltatjuk meg velük, addig nem fogják ismerni az édes ízt, így nem is fogják igényelni.

Ha szeretnénk velük valamilyen folyadékot itatni, legjobb erre a célra a víz. Amennyiben elutasítja a vizet, nyilván nem szomjas, azért, mert elegendő vízhez jut az anyatejjel, tápszerrel, gyümölcsökkel, zöldségekkel, levessel. Azzal, ha megkínáljuk édes gyümölcslével, amit szinte biztos elfogad, azt tanítjuk meg neki, hogy a folyadéknak édes íze van. Az édes szörp után nagy valószínűséggel nem fogja szeretni a vizet. Ezért fontos lenne, hogy a kezdetektől a víz legyen az a folyadék, amit adunk a babának. A legjobb, ha a baba tiszta vizet iszik, forralt vizet vagy babavizet. A csapvizet egy éves korig kell forralni a babáknak. A babavizet, palackozott vizet fogyaszthatják forralás nélkül is. Amennyiben nyaralás, utazás során itatjuk a babát, akkor csak is palackozott vizet adjunk neki, ezzel tudjuk csökkenteni az emésztőrendszeri betegségek esélyét.

Amennyiben fellépne hányás, hasmenés, abban az esetben is fontos a folyadékpótlás. Az anyatejjel táplált babáknál már a kétszeri hányás is gyanús lehet, így azzal már orvoshoz kell fordulni. Az anyatejes táplálást nem kell abbahagyni, nyugodtan folytathatjuk. Nagyobb gyermekek esetében arra tudunk odafigyelni, hogy egyszerre csak kis mennyiséget adjuk, akár kortyonként itassuk, öt percenként ismételve. Így kisebb lesz az esélye a következő hányásnak.

Hányás utáni otthoni folyadékpótlásra érdemes otthon tartani olyan készítményeket, amelyekkel pótolni tudjuk az ásványi sót, illetve elektrolitokat. Ezek gyógyszertári készítmények. Többsége folyékony állagú, finom ízű, amit akár a babák is elfogadnak, de vannak por állagúak, amit vízben kell feloldani, és elsősegélyként szolgálnak hányás, hasmenés esetén.

A testsúly és testfelület aránya miatt a gyermekeknél még fontosabb a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. Az esetleges folyadékhiánynak vannak bizonyos tünetei, amire nem árt odafigyelni, akár nyári hőségről van szó, akár hányásról, hasmenésről. A központi idegrendszer is reagál a dehidratáltságra, mégpedig fáradékonysággal, babáknál ez lehet aluszékonyság, nagyobb gyermekeknél veszik a koncentráció, jelentkezhet fejfájás is. Az izmok is jelzik a folyadékhiányt, mozgásban lassulhatnak a gyerekek, ha nincs megfelelő szintű folyadék a szervezetben. Veszíthet a bőr a rugalmasságából is, amennyiben nem viszünk be elegendő folyadékot.

A kiszáradás korai tünetei kisbabáknál a következők lehetnek: a vizelet színe sötétebbre változik, a pisis pelenkák száma lecsökken (4-6 óra alatt sem lesz vizelettel telt), az ajkak ki vannak száradva, kicserepesednek, bágyadtabb, kedvetlenebb a baba.

A kiszáradás súlyosabb tünetei között említhetjük, ha a babának beesett, karikás lesz a szeme, a végtagjai hidegek lesznek, nagyon aluszékonnyá válik, illetve, ha a kutacsa befelé húzódik.

Az enyhe tünetekkel és súlyos tünetekkel legjobb kezelőorvosnál jelentkezi, illetve, amennyiben éjjel észlelnénk bármelyik tünetet, abban az esetben a kórházba kell menni.

Végezetül legjobb megelőzni a kiszáradást!

Mindig figyeljünk oda, hogy a folyadékbevitel megfelelő legyen. Akkor is, amikor a baba egészséges, akkor is, ha beteg, akkor is, ha nagyon meleg nyári idő van.

A hat hónapnál fiatalabb babákat szoptassuk igény szerint a hat hónapnál idősebb, hozzátáplált babákat kínáljuk naponta többször vízzel! A totyogókat is kínáljuk naponta többször folyadékkal, ők gyakran nem érnek rá játék mellett inni sem!

Kamasz gyermekeinknek se felejtsük el felhívni a figyelmét a vízivás fontosságára, és a szörpök, energiaitalok káros hatására.

Felnőttként, mi pedig szolgáljunk példaként gyermekeinknek, igyunk rendszeresen vizet!

Lengyel Krisztina, védőnő